1.rész - Új élet

Sziasztok :)
Meghoztam az Új élet első részét :)
Remélem mindenkinek elnyeri majd a tetszését :)
Esetleg kaphatok majd 2-3 kommentet? :)
Nagyon jól esne :)
Hát akkor jó olvasást.
Puszi,Kim:*

- Jól vagy? Nem esett bajod? - nézett rám a nagy kék szemeivel.

- Nem. Nincs semmi bajom, csak figyelmetlen voltam. Ne haragudj. - hajtottam le a fejem.
- Nincs semmi probléma. Te ne haragudj rám. Esetleg meghívhatlak egy kávéra, vagy teára? - emelte fel a fejem, de akkor kicsit elkomorodott az arca.
- Ne haragudj, nekem mennem kell. - mentem volna el mellette, de akkor megfogta a karom ott ahol Joe megszorított, mire egyből fel is szisszentem. Először furán nézett, majd közelebb jött.
- Vedd le a pulcsidat! - utasította.
- Mi? Nem...ő nekem...sietnem kell! - rántottam ki a kezem a kezéből, s gyorsan el is siettem. Mikor újra sétáltam negyed órát, nem figyeltem, s valakinek nekimentem.
- Te szerencsétlen. Nézd meg mit tettél a ruhámmal. - nézett rám mérgesen.
- Sajnálom,hölgyem. Ne haragudjon...figyelmetlen voltam. - próbáltam neki segíteni, de a kávé folt nem jött ki a ruhájából.
- Most azonnal fizesd ki a ruhámat! - parancsolt rám.
- Nálam nincs pénz...- ráztam a fejem.
- Mi az,hogy nincs nálad pénz? Akkor miből fogod ezt kifizetni? Mert nem fogom szó nélkül hagyni! Vagy esetleg hívjam a rendőrséget? - emelte fel kicsit a hangját, hál istennek nem voltak sokan az utcában.
- Ne kérem...Bármit megteszek, csak ne hívja a rendőrséget. - kezdtek el folyni a könnyeim.
- Bármit?
- Igen...- suttogtam magam elé.
- Akkor... nálunk fogsz főzni, mosni, kitakarítod mindig az egész házat. És vigyázol a férjem kölykére. Megértetted?
- Igen hölgyem...- bólintottam. A nő elindult a parkoló felé, s én is követtem míg hátra nem fordult.
- Amúgy meg Jenni vagyok. És ameddig az én házamban vagy, addig elvárom a tiszteletet, megértetted? - mire én csak bólintottam.
- Jó akkor szállj be...
Mikor a házhoz értünk, láttam milyen nagy házat is kell takarítanom. De inkább csinálom ezt mint,hogy a rendőrség által vissza kerüljek Joe-hoz. Mikor beértünk, a ház csöndes volt. Jenni megmutatta a szobámat, ami egy egyszerű fehér szoba volt. Egy nagy franciaággyal a közepén. Olyan volt mint egy egyszerű szállodai szoba.
- Ez lesz a te szobád. Veled szembe van a gyerek szobája, hogyha felébredne este, akkor te már ott is legyél. A mi szobánk a folyosó elején van, de azt nem fogom mutogatni neked. Majd úgyis megtudod ha takarítod.
- Rendben. - bólintottam.
- Na szóval ennyi lenne. A férjem lent van az edző terembe, én most elmegyek vásárolni, de előbb beszélek a férjemmel,hogy van egy új ház vezető nőnk. Na akkor pakolj ki, aztán kezd el takarítani a házat. A fizetésed meg majd megbeszéljük. - legyintett,s már ott sem volt. A kevés ruhámat bepakoltam a szekrénybe, felvettem egy egyszerű kényelmes ruhát, s mentem is elvégezni a mai teendőket. Először kitakarítottam a gyerek szobát, utána Jenniék szobáját, majd lementem a konyhába ahol nagy volt a rumli. Elkezdtem elmosogatni a tányérokat, mikor hallottam egy csörömpölést a hátam mögül. Kicsit megijedtem, majd gyorsan megfordultam, s láttam,hogy egy kopasz pasi áll az asztalnál.
- Sajnálom,hogy megijesztettelek.
- Nem ijesztett meg uram. - ráztam a fejem.
- Ugyan tegezz csak én nem ház tulajdonos vagyok, csak az edző. - nyújtotta a kezét felém.
- Rendben. - bólintottam.
- Amúgy Mark vagyok.
- Én pedig Jaelynn Taylah. De csak Ely ha úgy könnyebb. - mosolyogtam.
- Igen szerintem is könnyebb. - bólintott mosolyogva.
- Mark! Megtaláltad a ház vezető nőt? - jött egy hang kicsit távolabbról.
- Igen. - kiabált vissza.
- És nagyon öreg? - jött az újabb kérdés.
- Hát nem éppen. - mosolygott rám miközben ide ért Ő is. Mikor belenéztem azokba a gyönyörű szemekbe kicsit elkalandoztam de gyorsan kapcsolt az agyam.
- Jó napot uram. Jaelynn Taylah. - nyújtottam a kezem.
- Kimi Räikkönen. - nyújtotta ő is a kezét.
- Örvendek. - mosolyogtam.
- Akkor én megyek is Kimi. Holnap ugyan ekkor jövök. - mire Kimi csak bólintott. Mikor Mark elment én vissza mentem csinálni a többi dolgomat. Mikor Kimi jött be a konyhába.
- Esetleg főzzek valami ebédet, uram? - fordultam felé.
- Ugyan tegezz nyugodtan Jaelynn. - jött oda mellém.
- Nem hiszem,hogy jó ötlet- ráztam a fejem. - A felesége elvárja a tiszteletet és ez is beletartozik uram.
- Ne hallgass a feleségemre Jaelynn... Nagyon szép neved van. - nézett a szemembe.
- Valójában a nevem Jaelynn Taylah. - mosolyogtam rá.
- Mármint a Jaelynn a kereszt neved a Taylah pedig a vezeték?
- Nem.- ráztam a fejem. - Mind a kettő a kereszt nevem.
- Akkor mi a vezeték neved?
- Nem tudom. - hajtottam le szomorúan a fejem.
- Ez,hogy lehetséges? - kérdezte. De hál istennek nem kellett elmesélnem, mivel nyílt a bejárati ajtó és egy szőke kisfiú rohant be.
- Appa.- rohant az apukájához.
- Szia csöppség. - adott egy puszit az arcára.
- Kisfiam, most egy kis ideig nem tudok vigyázni a kicsire, mert elutazok Ramiékhoz. - jött be a nappali, de ahogy meglátott engem kikerekedett a szeme.
- Anya, ő az új ház vezető nőnk. Jaelynn...mármint Jaelynn Taylah. - mosolygott.
- Szia kislányom. Örülök,hogy megismerhetlek. Paula vagyok. - fogott velem kezet.
- Örvendek asszonyom. A nevem Jaelynn Taylah.
- Ugyan tegezz nyugodtan. - mosolygott mire én csak bólintottam.
- Kisfiam én sietek is mert nemsokára indul a repülőgép. Vigyázzatok magatokra. - puszilta meg a fiát, majd a kisfiút, s már indult is.
- Appa, jáccunk? - kérdezte apukáját.
- Nincs kedved inkább aludni?
- Nyem. Én jáccani szejetnék most appa. - nézett rá a nagy kék szemeivel.
- Gyere bemutatlak valakinek. - tette le a földre, s megindultak felém.
- Mati, ő itt Jaelynn Taylah. Jaelynn Taylah ő itt Mati a kisfiam.
- Szia. - guggoltam le hozzá mosolyogva. De ő csak elbújt apukája lába mögé.
- Nem fog bántani. - simogatta meg kisfia fejét.
- Mit szólnál hozzá ha sütnék neked sütit? - mosolyogtam a kisfiúra.
- Tucc csinájni sütit? - nézett rám.
- Persze. - bólintottam. - Milyet szeretnél?
- Csokiszat. Jehet?
- Persze. Gyere Mati. - fogtam meg a kezét.
- Najon cép neved van, csak kicit hosszú. - nézett fel rám.
- Esetleg adhat neked egy rövidebb nevet? - nézett rám Kimi.
- Persze. Milyen nevet szeretnél nekem adni? - guggoltam le elé.
- Szejintem...- gondolkodott. - Hát ojan cép vagy mint egy hejcegnő. - hajtotta le a fejét szégyenlősen. Mire nekem muszáj volt mosolyognom.
- Köszönöm,hogy így gondolod. De mit szólnál az Ely-hez?
- Jendben. Ejy. Az is najon cép név. - adott egy puszit az arcomra.
- Köszönöm. - simogattam meg az arcát.
- Mati, gyere játszunk egy kicsit ameddig Ely megcsinálja a sütit. Rendben? - mire Mati csak bólogatott,s apukájával elindultak az emeletre. Gyorsan elkészítettem egy egyszerű csokis sütit majd szóltam a fiúknak, akik boldogan mosolyogva jöttek le a lépcsőn. Mind a kettőjüknek tettem a tányérjára sütit, amit egyből meg is ettek.
- Kaphatok még egy kicit? - nézett rám nagy szemekkel.
- Kisfiam, inkább mennyünk fel aludni, rendben?
- Appa, cak még egy kicit.
- Menjen fel pihenjen, majd én elaltatom Matit.
- Biztos?
- Igen,uram. - bólintottam.
- Rendben. De legalább mikor Jenni nincs itthon. Kérlek tegezz engem.
- Rendben. Köszönöm. - bólintottam.
- Mati, felmegyek lepihenek. Te kapsz még egy kis sütit, majd te is alszol, rendben?
- Jendben, appa. - bólintott.
- Na, akkor jó éjszakát. Amúgy Ely esetleg Jenni nem mondta neked,hogy hova megy?
- Nem.- ráztam a fejem. - Vagyis azt mondta elmegy vásárolni.
- Már megint ezek a hülye kifogások. - morogta Kimi. 

- Valami baj van? - néztem rá.
- Nem, nincs. - sóhajtott. - Jó éjszakát...- adott a fiának egy puszit, s már fel is sietett a szobájába. Mikor Mati elfogyasztotta a sütit, megfogtam a kezét, s elindultunk az emeletre.
- Ejy. Füjdünk? - nézett rám.
- Persze. - bólintottam. - Gyere kiválasztunk egy pizsit, majd lefürdünk és alszunk, jó?
- Jendben. Szejetném ezt a pizsit. - mutatott egy kék autós pizsire.
- Rendben. Na gyere nagyfiú, fürdünk és alszunk.
- Ejy? Hojnap is itt jeszej vejem?
- Persze. - adtam egy puszit az arcára. Megfürdettem Matit, bár ő még kicsit játszott a vízben, aztán jól megtöröltem, segítettem neki felvenni a pizsit, majd befektettem az ágyába.
- Te hoj ajszoj?
- Én a veled szemben lévő szobában.
- Megvájod itt vejem még ejajszok?
- Persze. Aludj csak, vigyázok rád. - adtam egy puszit az arcára, majd jól betakartam,hogy ne fázzon meg.
- Jó éjt, Ejy. Szejetlek. - fordult felém, majd átkarolt, s úgy aludt el.
- Jó éjt Mati. Én is szeretlek. - adtam egy puszit a már alvó kisfiú arcára. Mikor már hallottam egyenletes szuszogását, ki akartam bújni mellőle, de egyre erősebben karolt át. Ezért gondoltam ott maradok vele addig ameddig nem enged el. De arra nem gondoltam,hogy pár percen belül, én is elálmosodom, s elalszom...