Reggel 6-kor csörgött az órám. Ki akartam nyomni de valaki elhúzta az órát. Álmosan kinyitottam a szemem majd rápillantottam a bátyámra.
- Mark... - mondtam majd elkezdtem az órámért nyúlni de ő nem adta oda.
- Kelj fel, menned kell edzésre. Nem emlékszel? Ma időmérő.
Kipattantam az ágyból majd gyorsan rá néztem de ő elkezdett nevetni.
- Tudtam,hogy nem ma van. - dőltem vissza az ágyba.
- De azért bevetted. - kezdett nevetni.
- Nagyon vicces vagy. Hagyj aludni Mark.
- Tudod,hogy Christian nem szereti ha késel.
- Én mindig ott vagyok előbb.
- Tudod mit akkor ma megengedem,hogy kividd a kocsim ha idő előtt oda érsz.
- Sosem engeded meg,hogy kivigyem a kocsidat. - nevettem.
- De most begyszó,hogy megengedem. De akkor kapkodd magad. - mondta Mark majd felpattant az ágy mellől.
- De ha átvágsz nem tudom,hogy mit csinálok veled... - mondtam majd én is felültem az ágyon.
- Nem is megyek veled akkor. Nekem úgyis csak később kell bemennem.
- Na így már más. - kipattantam az ágyból majd berontottam a fürdőbe. Elvégeztem a reggeli teendőket.
- Milyen idő van?
- Olyan kellemes. - mondta Mark.
- Akkor csak mellény.
- Hé, azért nadrágot is vegyél. - nevetett Mark.
- Még egy szót szólsz és kidoblak az ablakon. - nevettem.
- Csöndbe maradok, de siess. Lent csinálok neked teát. - mondta Mark majd kiment a szobámból.
- Kösz. - kiabáltam utána.
Felvettem a szokásos ruha darabokat, ami ebből állt:
Mikor felöltöztem, felvettem a táskámat és lementem a konyhába. Ott már Mark várt felöltözve.
- Nem azt mondtad,hogy nem jössz?
- De igen azt mondtam, de meggondoltam magam. - majd beleszürcsölt a teába.
- De megígérted,hogy mehetek a kocsiddal.
- Ez még áll. De attól még elmegyek veled.
- Na ez így már jobban tetszik. - mondtam majd öntöttem magamnak teát.
- Christian mondta,hogy ma Melanieval edzel. - Nagyon örülök neki elhiheted. - mondtam majd beleszürcsöltem a teába.
- Na indulhatunk?
- Induljunk. - mondtam majd letettem a pultra a poharat. Mark felvette a cipőjét, elvette az asztalról a kocsikulcsot és indultunk is.
- Én vezetek. - jelentettem ki.
- Felejtsd el.
Elővettem a telefonom és lefényképeztem Markot. Aztán meg elkezdtem nevetni. De a fénykép elég jól sikerült.
- Min nevetsz? - kérdezte Mark.
- Rajtad.
- Rajtam,ugyan miért nevetnél?
- A fényképen amit most csináltam. - elkezdtem még jobban nevetni.
- Remélem legalább jól nézek ki rajta.
- Nagyon jól. - kuncogtam.
 |
| Kim képe, Markról. |
Beültünk a kocsiba. Mark kikapta a kezemből a telefont,hogy megnézze a képet.
- Add már vissza. - nevettem.
- Elmehetnél fotósnak.
- Annyira jó lett? - nevettem.
- Jól nézek ki. - húzta ki magát Mark.
- Tedd el az egód. A végén még olyan leszel mint Vettel.
- Melyik?
- Mind a kettő ugyan olyan. Látszik,hogy testvérek. - forgattam meg a szemem.
- Örülök,hogy nekem nem olyan testvérem lett mint, Melanie. - mosolygott rám Mark.
- Én meg örülök,hogy nem egy olyan egoista pancser bátyám lett mint, Sebastian. - mosolyogtam rá.
- Akkor egy véleményen vagyunk. - nevetett Mark.
- Egyen bizony. - nevettem.
- Na jó, így tényleg nem fogunk oda érni. - Mark beindította a kocsit majd padlógázzal nyomta az autópályán. Szerencsére még kevés autó járt ilyenkor. Mikor oda értünk kivettem a csomagtartóból a táskám és elindultam befelé.
- Akkor elvihetem egy körre a kocsid? - kérdeztem.
- De vigyázol rá. Nem töröd szét mint a tied. - jelentette ki Mark.
- Nem fogom. - mosolyogtam rá, majd adtam az arcára egy puszit és elindultam a boxokhoz. Mikor oda értem bementem és mindenki rám szegezte a tekintetét.
- Jó reggelt. - köszöntem mosolyogva.
- Jó reggelt. Ilyen korán? - kérdezték.
- Alkudoztam Markal. - nevettem.
- Mi volt az alku? - kérdezték.
- Ha korán felkelek kivihetem a kocsiját. Szóval átöltözök és itt is vagyok. - mondtam mosolyogva majd elindultam az öltözőm felé. Mikor beléptem az öltözőmbe nem várt személy fogadott.
- Te meg mi a francot keresel itt? - kérdeztem felháborodva.
- Hajgumit kerestem. Gondoltam nálad van. - mondta Melanie.
- Talán kérni kéne. Nem kutakodni a szekrényeimben. Amúgy meg ki a franc engedett ide be? - kérdeztem felháborodva.
- Nyitva volt és bejöttem. - forgatta meg a szemét Melanie.
- Szerintem meg jobb lenne ha most azonnal átmennél a saját öltöződbe. Na viszontlátásra. - mondtam majd kinyitottam neki az ajtót.
- Attól még,hogy a pancser Mark Webber a bátyád nem leszel nagyobb ember. - mondta gúnyosan Melanie.
- Ez fordítva is igaz. - mondtam neki majd rácsaptam az ajtót. Felvettem a szerelésemet majd elindultam Mark kocsijához.
- Ez nálad rekord idő. - mondták nevetve.
- Most ne poénkodjunk fiúk. A reggelemet már úgy is elrontották. - mondtam majd beletúrtam a hajamba.
- Tippelni lehet,hogy ki? - kérdezték. De én csak oldalra fordítottam a fejem, és egy gúnyos mosolyt erőltettem az arcomra.
- Á, értjük. - kacsintottak a srácok. Én elkezdtem mosolyogni majd megforgattam a szemem.
- Készen áll Mark kocsija? - kérdeztem.
- Teljes mértékben készen áll, már csak egy pilóta kell bele. - mosolyogtak. Én is elkezdtem mosolyogni majd beültem Mark kocsijába. Elfordítottam jobbra a fejem és észrevettem Melaniet.
- Az nem a testvéred autója? - kérdezte.
- Ó. Örülök,hogy észre vetted. - mosolyogtam gúnyosan majd felvettem a sisakot.
- Jó utat. - mondták a többiek. Felmutattam a hüvelykujjam,hogy minden oké. A többiek elhátráltak én pedig kiszáguldottam a kocsival. Nem is tudom milyen régóta nem voltam a pálya közelébe. Elfoglalt a tanulás. Mikor lement egy kör láttam,hogy valaki csatlakozik hozzám.
Sebastian szemszöge:
Reggel mikor elkezdtem ébredezni ránéztem az órára, és amint megláttam az időt kipattantam az ágyból és elkezdtem készülődni. Késésben voltam és ha nem érek oda időben Christian megfog ölni. Gyorsan lezuhanyoztam, felöltöztem. Lementem a konyhába kivettem a hűtőből egy red bullt és indultam is. Gyorsan bepattantam a kocsiba és padlógázzal repesztettem az autópályán. Mikor oda értem kicsit megnyugodtam mert volt még egy kis időm. Kivettem a kocsiból a táskámat és elindultam befelé. Mikor beértem láttam,hogy a többiek pihennek.
- Reggelt, srácok. Webber már ki is ment? - kérdeztem.
- Webbernek Webber ment ki. Csak nem Mark, hanem Kim. - mondták a többiek.
- Kim? A húga? Őt is jó rég láttam. - mosolyogtam.
- Ha kanos vagy remélem jobbat választasz. - mondta egy hang mögöttem majd megfordultam és a húgommal találtam szembe magam.
- Nem vagyok kanos, és hidd el,hogy nem az ízlésem. - mondtam majd megforgattam a szemem.
- Fiúk, mióta van kint Kim? - kérdeztem.
- Még nincs egy köre. - mondták.
- Akkor készítsétek elő a kocsit. - mondtam majd elmentem az öltözőmbe. Felvettem a ruhát, és elindultam kifelé. Felvettem a sisakot majd beültem a kocsiba.
- Mi a fenét csinálsz, Seb?! - kérdezte a húgom kicsit mérgesen. De én csak intettem neki és kihajtottam. Pontosan Kim mögött voltam, próbáltam felzárkózni mellé.
Kim szemszöge:
Mikor mellém jött a kocsi kicsit oldalra fordítottam a fejem és láttam a kocsin a Vettel feliratot. Megforgattam a szemem de akkor láttam,hogy ökölbe szorítja a kezét és a mutató ujját az égnek emeli. Ekkor már levágtam,hogy Sebastian ül a kocsiba. Vissza fordítottam a fejem majd megnyomtam a gázt. Szorosan jött mellettem de én a kanyaroknál mindig letudtam előzni. Aztán láttam,hogy lassít ezért én is elkezdtem lassítani felemeltem a kezem és intettem neki,hogy jöjjön tovább. De akkor megnyomta a gázt és elhúzott mellettem. A kezemet újra a kormányra helyeztem majd én is megnyomtam a gázt. A kanyaroknál újra és újra leelőztem majd én lettem az első. Vissza tolták a kocsit a helyére. Levettem a sisakot majd kiszálltam a kocsiból. Elmentem,hogy igyak valamit. Kivettem a hűtőládából egy red bullt majd elindultam megkeresni Sebastiant,hogy gratuláljak neki. Végig mentem a folyosón majd az öltözőjénél lefordultam. Elnéztem jobbra és megpillantottam. Ott ült az asztalon, mikor észre vett ő is felnézett rám.
- Hello, Sebastian. - köszöntem majd oda nyújtottam neki a kezem.
- Gratula. Azt hittem nem fogsz leelőzni. - mondta majd ő is nyújtotta a kezét.
- Talán ha nem hordanád annyira fent az orrod akkor észre vennéd,hogy nem mindig te vagy a legjobb. - mondtam majd belekortyoltam a red bullomba.
- Ezzel arra célzol,hogy nagyképű vagyok? - kérdezte.
- Hát az nem kifejezés, Sebastian. - mondtam nevetve majd én is leültem mellé az asztalra.
- Régen láttalak, talán vissza állsz közénk? - kérdezte.
- Iskolába jártam. Leérettségiztem és most ha minden igaz vissza jövök a Red Bullhoz.
- Melanie nem nagyon fog örülni neki. - mondta Sebastian majd rám nézett és belekortyolt ő is az italába.
- Elhiheted,hogy nem érdekel Melanie. - böktem oda neki gúnyosan. Sebastian az egész testével felém fordult majd belenézett a szemembe.
- Mondtam már,hogy milyen szép szemed van? - kérdezte.
- Nem. Nem mondtad, de te most flörtölni próbálsz velem? - kérdeztem nevetve.
- Meglehet. - mondta majd közelebb húzódott. Én gyorsan felpattantam az asztalról majd felé fordultam.
- Ne is próbálkozz. - jelentettem ki majd elmentem...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése