Sziasztok!

Sziasztok!

Nem, még mindig nem az új részt hoztam :(

Viszont a másik blogomra tegnap töltöttem fel az új részt!

Lessétek meg :)

Puszi, Kim :*

Katt ide :)

Szomorú vagyok!

Sziasztok!

Először is nyitottam egy új blogot, ha esetleg lenne itt még valaki aki figyeli az oldalt, nyugodtan tekintsen be. Olvassa új történetünket! Véleményezzetek, pipáljatok, rosszat és jót egyaránt fogadunk! :)

Itt a blog:

http://kotodnivalakihez-tvd.blogspot.hu/

Másodszor pedig tényleg látom,hogy nem igazán figyeli már senki ezt a blogot, szóval valószínűleg bezárok! Ha még valaki szeretné olvasni ezt a blogot írjon nekem,hogy ne zárjak be! Fontos,hogy jelezzetek, mert ha nem jelez senki akkor magamnak nem igazán akarom folytatni ezt a blogocskát! :)

Remélem akad még pár Kim rajongó! 

Puszillak titeket, Kim :*

5. rész - Két világ közt

Sziasztok!

Itt a következő rész! :)

Remélem tetszeni fog minden kedves olvasómnak.

Rövid rész lett, de mostanában csak ennyicskét tudok majd írni!

Puszi, Kim.

Reggel gyereknevetésre ébredtem. Kinyújtózkodtam, elvégeztem a reggeli teendőimet majd felvéve a köntösömet kimentem a fedélzetre. Barátaimat nem láttam sehol így gondoltam alszanak még vagy elmentek reggelizni. Átnéztem a mellettünk ringatózó yachtra ahol megtaláltam a nevetés forrását. Két szőke kis srác játszott a fedélzeten és hangosan nevetgéltek. Ahogy néztem őket nekem is mosolyra húzódott a szám. Vissza mentem a yacht belsejébe és készítettem magamnak egy csésze kávét. Miután megittam egy lenge öltözetet felvéve, kiültem a fedélzetre. Egy kis idő elteltével meghallottam a már jól ismert rekedtes hangot. 

- Srácok! Gyertek be reggelizni.

- Ne már Kimi! Nem vagyunk éhesek. - válaszolták a srácok.

- Tudjátok,hogy a reggeli a legfontosabb étkezés.

- Jó de most inkább játszunk. 

- Igen. - válaszoltak.

- Jólvan srácok. Hogyha most nem jöttök be, délután nem viszlek ki titeket a tengerre. 

Láttam a srácokon,hogy ez kicsit elgondolkodtatta őket. Majd mikor rájöttek,hogy Kimi nem viccel, felpattantak és berohantak. Kimi elégedetten ment utánuk, de talán megérezhette,hogy figyelem mert vissza fordult és szemüvegen keresztül bámult rám. Biccentett majd ment is a srácok után. Újra felvette azt a közömbös arcát, mintha tegnap nem történt volna semmi...Mintha sose beszéltünk volna egymással. Ekkor eszembe jutott,hogy tegnap nálam hagyta a pulcsiját. A kabinomba belépve keresni kezdtem, de mikor nem találtam sehol feladni készültem, ekkor megszólalt egy hang a hátam mögött.

- Talán ezt keresed? - kérdezte Cristiano.

- Oh, hál isten. Már azt hittem,hogy tényleg eltűnt. - nyugodtam meg egy pillanatra.

- Kié ez a pulcsi? - kérdezte. - És ne mond,hogy valami barátnődé, mert nem vagyok hülye. Meg amúgy is pasi illata van.

- Egyáltalán nem akartam ilyesmit mondani. A szomszéd srácé. - böktem fejemmel a yacht felé.

- Na, talán ilyen jóba lettetek egy éjszaka alatt,hogy már a pulcsiját is oda adja? Milyen romantikus... - húzta el a száját flegmán.

- Mi van veled, Cris? 

- Semmi, csak állítólag tegnap rettentően fájt a hátad meg minden, de ezzel a pasassal tudtál találkozni.

- Éppen ő hozott át nekem egy kenőcsöt a leégésre képzeld el. De nem fogok neked magyarázkodni Ronaldo! - kaptam ki a kezéből a pulcsit majd elindultam az "Iceman" felé. Mikor felléptem a yachtra, éppen akkor lépett ki az ajtón Kimi.

- Hello. Mit keresel itt? - kérdezte szokásos stílusában.

- Nem tudom miért vagy ismét ilyen lekezelő velem, de nem is érdekel az indok. Csak vissza hoztam a pulcsidat, köszönöm szépen. - fordultam volna hátat miután a kezébe adtam a pulcsit, de a kezemet megfogva vissza fordított maga felé.

- Azért mert tegnap jó kedvembe találtál ne várj tőlem semmit. Ne gondold azt,hogy olyan vagyok mint Fernando! Az én hátamon nem fogsz felkapaszkodni! És van már elég kurvám köszönöm, erre se tartok igényt! - csak úgy köpte a szavakat. Elképedve néztem rá, de mire reagálni tudott volna már lekevertem neki egy hatalmas pofont. Könnyes szemekkel fordítottam neki hátat, majd vissza rohanva a yachtunkra a kabin ajtómat bevágva magam mögött, befeküdtem az ágyamba és álomba sírtam magam.

4. rész - Két világ közt

Sziasztok!

Már itt is a következő :)

Jó olvasást!

Puszi, Kim

- Gyerekek, el kéne menni vacsorázni, nem? - vetette fel az ötletet Iker.

- Na végre egy jó ötlet. - csapta össze a kezét Cristiano.

A többiek meg se hallva Iker szavait, táncoltak és üvöltették tovább a zenét. Nemsokára Fernando ült mellém és tette át karját lendületesen a vállamon mire elég hangosan felszisszentem. 

- Mi van veled? - kérdezte Fer. De nem tudtam válaszolni mert erősen össze kellett szorítanom a szám a fájdalom miatt.

- Leégett. - válaszolt helyettem is Cris.

- Csak egy kicsit. - jutottam végre szóhoz.

- Mutasd. - húzta fel a pólóm Sara.

- Baszki, ez nagyon csúnya. - szisszent fel Fernando is.

- Na ne, komolyan? - húztam el a szám, majd vissza húzva a pólóm elfeküdtem a kanapén. 

- Otthon pont kiraktam a leégés elleni krémemet. - szomorodott el Sara.

- Jaj Sara, ne aggodalmaskodj már. Túlélem. - sóhajtottam.

- Gyerekek, most akkor megyünk kajálni? - ért oda Raul is.

- Lia? - kérdezték tőlem a többiek.

- Srácok én kihagyom, nem baj? Rettentően fáj. - szorítottam össze a szám.

- Én meg mondtam bebé. - nézett rám Cris.

- Jó, tudom. De ez már nem segít. - néztem rá.

- Nagyon sajnálom, de kilyukad a gyomrom. - panaszkodott Raul. Nevetni akartam ezen, de az is nagy fájdalmakba került volna.

- Akkor... - kezdett bele Fernando, de ebben a pillanatban lépett egy szőke fej a yachtra.

- Fernando. - szólította szokásos stílusában, majd oda ért mellénk.

- Igen? - húzta fel egyik szemöldökét Fer.

- Én egyáltalán nem akarom megzavarni a szórakozásotokat, de a szomszédban két kis srác próbálna aludni. - mutatott a yachtja felé amiről egy idő után megtudtam,hogy az "Iceman" nevet kapta. Ki ad ilyen nevet a yachtjának?! - gondoltam magamban.

- És mi tartja vissza őket? - kérdezte Raul.

- Raul, hogy mondhatsz ilyet? - ültem fel nagy nehezen fekvő helyzetemből, majd lassan felállva elballagtam a hangfalakig és kikapcsoltam őket. - Azt hiszem nem hallottad amit mondott. - mutattam a szőke "szomszédra".

- De. Tisztán hallottam, azt mondta két kis kölyök próbál aludni. És? - kérdezte gúnyosan. - Minek ide hozni őket mikor itt mindenki bulizik. - mutatott körbe.

- Kölyök? - húzta fel a szemöldökét a "szomszéd". - Az unokaöcséimről beszélsz. - mondta flegmán.

- Leszarom. - rántotta meg a vállát.

- Raul! Most már fogd vissza magad. - mondtam neki. - Fer, el vinnéd őket kajálni? - néztem bátyámra.

- Persze, és te? - kérdezte.

- Megleszek. - sóhajtottam, majd lassan vissza ültem a kanapéra. 

- Maradok. - ült le mellém Sara.

- Ne butáskodj, ez csak egy kis leégés. Neked meg Iker mellett a helyed. - mosolyogtam rá.

- Jól van. - bólintott.

- Sietünk vissza. - nyomott mindenki egy puszit az arcomra, majd elmentek. Sóhajtva dőltem vissza a kanapéra, már majdnem elaludtam mikor lépteket hallottam.

- Itt hagytatok valamit? - kérdeztem, de a szememet nem nyitottam ki. De mikor nem érkezett válasz, kinyitottam a szemem.

- Hát te? - húztam fel a szemöldököm. Nem válaszolt csak felmutatott egy kis tubust. Még mindig kérdőn néztem rá, mire végül válaszolt.

- Hallottam,hogy leégtél. Ezt a kenőcsöt szoktuk mi is használni ilyenkor. - nyújtotta át nekem a "szomszéd". Meglepően kedves volt most.

- Köszönöm, ha vissza értek a többiek megkérem valamelyikőjüket,hogy kenjék be a hátam. - mosolyogtam rá. - Holnap pedig vissza adom. - nyúltam a tubusért.

- Bekenhetem neked ha gondolod. - mondta semleges hangon.

- Hát... ha ragaszkodsz hozzá. - húztam le a felsőmet, amit árgus szemekkel nézett végig. Ledobtam a pólóm a kanapéra, majd háttal neki leültem rá. Hallottam, ahogy letekeri a tubus tetejét, majd pár pillanat múlva rákent egy adagot a hátamra a tartalmából, ami elég hideg volt, így meg is borzongtam tőle.

- Bocs. - kuncogott?! rekedten, majd óvatosan elkezdte kenni a hátamat.

- Istenem. - sóhajtottam mire egy újabb kuncogást?! hallottam. Mikor végzett, vissza fordultam felé. 

- Köszönöm. - néztem rá hálásan.

- Ugyan már. - mormogta. Valaki ki tud igazodni ezen a palin? - gondoltam magamban. - Gondolom még nem vacsoráztál. Maradt egy kis pizza, áthozzam? Én is megéheztem most egy kicsit. - nézett rám kérdőn.

- Nem muszáj, majd össze dobok valamit. - mosolyogtam rá.

- Ugyan már, átugrok aztán már itt is vagyok. - sietett át az 'Iceman'-re. Míg ő áthozta a kaját, addig én vettem elő tányért.

- Már itt is vagyok. - tette le az asztalra a pizzás dobozt. - Remélem szereted ezt a fajtát. - nyitotta fel a tetejét.

- Hát persze. - vettem egyet a tányéromra, majd jóízűen elkezdtem enni. Felénél se járhattam mikor megéreztem egy meleg,puha anyagot magam körül. 

- Láttam,hogy kicsit remegsz. - mondta, értetlen ábrázatomat látva.

- Észre se vettem,hogy fázok. - húztam magam köré a pulcsiját. Rettentően jó illata volt.

- A leégés miatt van. - mondta ki a tényeket.

- Minden bizonnyal. - bólintottam. Mikor végeztünk az evéssel, a tányérokat a mosogatóba tettem, majd vissza fordultam a "szomszéd" felé.

- Hát... köszönöm a vacsorát. - mosolyogtam rá.

- Ne vedd sértésnek, de amilyen vékony vagy, nem néztem volna ki belőled,hogy ilyen jót eszel. - nevetett rekedten. - Amúgy pedig szívesen.

- Szeretek jókat enni. - nevettem én is.

- Most már jól esne egy alvás. - nyújtózkodott.

- Ó, persze. Nem is tartalak fel. - kísértem ki. Majd elkezdtem levenni magamról a pulcsiját, de megállított a tevékenykedésemben.

- Hagyd csak. - tette vissza a vállamra a pulcsiját.

- Köszönöm a krémet és a vacsit. - mosolyogtam. Ki gondolta volna,hogy mi még valaha így fogunk társalogni egymással.

- Én pedig köszönöm,hogy egy kicsit helyre tetted ezt a Raul gyereket, és kikapcsoltad a zenét. - mosolyodott el halványan.

- Volt már benne elég sok alkohol. - rántottam meg a vállam.

- Előfordul...- utánzott a mozdulatomban. Fel ment a yachtjára majd az ajtóból még vissza fordult.

- Jó éjszakát.... - de megakadt.

- Rina. - mosolyogtam rá.

- Jó éjszakát, Rina. 

- Jó éjt.... - de most én hallgattam el.

- Kimi. - mosolyodott el ő is halványan.

- Jó éjt, Kimi. 

Intett majd belépve az ajtón eltűnt a szemem elől. A pulcsiját még jobban magam köré szorítva ültem vissza a kanapéra,hogy megvárjam a barátaim vissza érkeztét, de az álmosság rajtam is eluralkodott.

3. rész - Két világ közt

Sziasztok!

Már itt is a folytatás :)

Puszi, Kim

- Rina. - kiabálták a nevem a többiek.

- Itt vagyok. Már meg is jöttetek? - mosolyogtam rájuk.

- Aha, pedig még ebédeltünk is. - karolta át a vállam Cris.

- Te mit csináltál? - kérdezte Fer.

- Hát...felkeltem, megreggeliztem és egy koktél társaságában felmentem napozni. 

- Ú, most megkívántam a koktélt. - mosolygott a barátnőm. - Ha átveszem a bikinit felmegyünk? - biccentett a fedélzet felé.

- Persze. 

Így történt,hogy aztán a fiúk is csatlakoztak hozzánk. Bár ők ugráltak a vízbe, míg mi Sarával inkább a napozást választottuk.

- Hallod Rina, ismered a szomszéd szőke palit? - kérdezte.

- Hát... nem igazán. Tegnap vele beszélt Fer. Miért?

- Csak mert nagyon bámul erre fele. - emelkedett meg egy kicsit fekvő helyzetéből.

- Ne is törődj vele. - legyintettem.

- Tudod,hogy nekem Iker életem szerelme. De meg kell mondani elég jó pali. Még így is,hogy nem az esetem. - nevetett.

- Biztosan így van ha te mondod. - húztam el a szám.

- Összeillenétek. Két szőke. - nevetett.

- Hé. - szóltam rá. - Nem kell össze boronálni senkivel, jó? Nagyon nem szimpatikus nekem... - néztem most már én is a "szomszédunkra" aki még mindig bámult.

- Nagyon gyanús vagy te nekem Amelia... - nézett rám barátnőm. Sóhajtottam majd elkezdtem neki mesélni a ma történteket.

- És akkor mondta,hogy kurva. - fejeztem be.

- Hát most már nekem sem szimpatikus. - húzta el a száját. - Nem is ismer. Pedig aztán Lia, te minden vagy csak kurva nem. - nevetett, ezzel jobb kedvre derítve engem.

- Mindegy, nem fontos. Azt hiszi pénze van aztán már mindent szabad. Milyen mogorva már. Nézz rá. - húztam el a szám.

- Lehet,hogy történt vele valami amiért ilyen, nem? - kérdezte.

- Lehet, de tényleg. Ne is foglalkozzunk vele. Inkább élvezzük a napsütést. - nyújtózkodtam. Elaludhattam mivel arra keltem,hogy egy vizes puszit kapok az arcomra. Lustán kinyitottam a szemem, majd megpillantottam a mellettem guggoló focistát. Mosolyogva fordultam felé, mire ő végigsimított az arcomon.

- Le fogsz égni ha tovább alszol a napon. - mosolygott.

- Ugyan Cris. Én meg a leégés két külön fogalom. 

- Ezt mond majd egy órával később is. - nevetett majd felállt mellőlem és nyújtotta a kezét. Szokásosan átkarolt majd úgy mentünk le. Lent már a többiek nevetését lehetett csak hallani.

- Felébredtél álomszuszék? - nevetett Fer. Volt már benne pár koktél az biztos.

- Hány koktélt ittál meg drága bátyókám? - nevettem miután egy hatalmas puszit adtam az arcára.

- Nem számolom, de az biztos,hogy Raul többet. - mutatott a mellette nevetgélő barátjára.

- Raul. Te se igyál többet szerintem. - nevettem mire felállt és nyújtotta a kezét,hogy táncoljak vele. Tiltakoztam de miután Fernando bekapcsolta a zenét, mit ne mondjak elég hangosan, Raul még jobban bepörgött. 

- Átöltözök és táncolok veled, jó? - mondtam neki.

- De aztán siess Lia baba mert rázhatnékom van. - kezdett el táncolni. Nevetve mentem be a kabinomba,hogy felvegyek egy egyszerű ruhát. Mikor vissza értem Raul kezébe egy whiskys üveg volt.

- Melyik marha adta a kezébe? - kérdeztem a társaságtól, akik csak nevettek az egészen. Fejemet ingatva kértem én is a pultosunktól,hogy adjon valami erősebbet. A harmadik pohár vodkám után már én is bátrabban viselkedtem. Kint már a nap lenyugvóba volt, de mi még mindig hangosan hallgatva a zenét, kint élveztük a fedélzeten a szabadságot. Raul nem feledve szavát, felkért táncolni amit én örömmel fogadtam ennyi vodka után. Raul egyik keze a derekamon míg a másikba egy üveg whiskey, de még így is megfogta a kezem. Elhülyéskedve az egészet, hülye fejeket vágva elkezdtünk táncolni, aminek a végén Raul már szó szerint visított. A többiek is hangos nevetéssel díjazták a táncunkat. Mikor kicsit leültünk pihenni, akkor éreztem igazán, hogy Crisnek megint igaza lett.

2. rész - Két világ közt

Sziasztok!

Meghoztam a folytatást :)

Puszi, Kim

Másnap mikor felébredtem a yacht üres volt. Benéztem a szobákba hátha még alszanak a többiek de nem volt rajtam kívül senki a yachton. Mikor felmentem a konyhába egy cetlit találtam az asztalon: 

" Elmentünk körülnézni a városba, nem volt szívünk felkelteni. Ha felkeltél és utánunk akarsz jönni hívj fel. Puszi, Fer. "

Remek - gondoltam magamban. Nem volt kedvem a városban sétálgatni így miután megreggeliztem felvettem a bikinimet és felmentem a fedélzeten található napozóágyakhoz.

Hozattam fel a pincérünkkel egy koktélt és azt kortyolgatva élveztem a napsütést.

- Ajha, Kimster ha mondtad volna,hogy ilyen jó nők vannak a szomszédba előbb jövök. - mondta egy ismeretlen hang. A napszemüveget a fejemre tolva fordultam a szomszéd yacht felé. Majd megpillantottam a "szomszéd" férfit. Finnül kezdett el beszélni vele, amit nagy bánatára értettem. Mikor még az a 'könyv felett gubbasztó lány' voltam ezt a nyelvet is sikeresen megtanultam.

- Sama kuin toinen nainen, Toni. - mondta a "szomszéd".
- Miksi? Mitä muita naisia? - kérdeztem. Mire láthatólag meglepődött a két srác.
- Na Kimpa most válaszolj. - nevetett a srác majd távozott a yacht belsejébe. Mikor azt hittem nem válaszol kibökte azt a szót amit a legjobban rühelltem. 
- Lutka... - mondta undorodva. Döbbenten fordultam felé, majd a poharamat a földhöz vágva felálltam a napozóágyról. 
- Ezt miből következtetted ki, kedves "szomszéd"? - kérdeztem tőle most már én is undorodva. - Abból a "hello"-ból amit oda vágtál hozzám tegnap? Hát el kell, hogy keserítselek eléggé szar ember ismerő vagy. Tudod lehet, hogy neked egy elbaszott életed van, de ezért ne másokat hibáztass... Nem minden nő olyan amit te éppen az előbb rám mondtál. Lehet téged csak olyanok vesznek körül... De nem is csodálom... Attól még,hogy pénzed van nem kéne így viselkedned...Mint láthatod nekem is van pénzem - mutattam a yachtra. - De mégsem vagyok akkora tuskó mint te.
- Ja, látom. Alonso eléggé sokat fizethet egy numeráért ha ilyenre telik. - mutatott a yachtra.
- Csak,hogy tudd nekem Fernando....- kezdtem idegesen a mondatot, de nem fejeztem be, mert hangos nevetést hallottam ami azt jelezte,hogy vissza érkezett a csipet csapat. Hátat fordítottam a "szomszédunknak" majd lementem a barátaimhoz.


* Sama kuin toinen nainen, Toni. - Ugyanolyan mint a többi nő, Toni.
* Miksi? Mitä muita naisia? - Miért? A többi nő milyen?
* Lutka. - Kurva.

1. rész - Két világ közt

Sziasztok!

Már itt is az első rész :)

Jó olvasást!

Puszi, Kim.

Fernando születésnapját ünnepeljük a barátainkkal a yachtunkon, és épp egy társasjáték közepén voltunk mikor egy kis szünetet tartottunk mert Fer ki akart menni egy kicsit a levegőre. Mi tovább beszélgettünk, de közbe hallgattuk,hogy Fer valakivel beszélget. Már folytatni akartuk a játékot, hívtuk is Fernandot, de mindig csak azt hajtogatta 1 perc és jön. Mikor vagy tizedik alkalommal se jött be felálltam és én is utána mentem a fedélzetre. Fer még mindig csak mondta a magáét. Nevetve oda mentem mögé és hátulról átkaroltam. 

- Fer, már mindenki csak rád vár. - nevettem miközben a homlokom a hátának támasztottam.

- Mondtam,hogy mindjárt megyek. - nevetett ő is.

- Aha, azóta eltelt vagy fél óra. 

- Mindjárt megyek csak éppen a beszélgetés közepén járunk.

- Akkor fejezzétek be most és gyere. - súgtam a fülébe.

- Ri...mindjárt.

- Ne hívj így Fernando. - húztam össze a szemöldököm mérgesen.

- Te meg ne hisztizz. - nevetett tovább. Felhúzott szemöldökkel néztem rá, majd átnéztem a mellettünk levő yacht tulajdonosára akivel Fernando már egy jó ideje beszélget.

- Hello. - mormogta, majd lenézően felhúzta a szemöldökét.

- Hello. - néztem a szemébe ami rikított a napfényben. 

- Me apresuro bebé. - szólalt meg Fer.

- Pero en serio Fernando. - mondtam neki, majd biccentettem a "szomszédunknak" és elindultam vissza a többiekhez.

- Na jön már? - kérdezték.

- Mindjárt, csak a szomszéd yachton levő palival beszél. - húztam el a szám.

- Na mi van nem szimpatikus? - kérdezte a barátnőm.

- Kicsit fura, olyan 'nem érdekel semmi' feelingű pali. Azokat meg tudod,hogy nem szeretem. - néztem rá.

- Igen Rina, tudjuk. - nevettek. Mikor befejeztük a beszélgetést épp akkor ért vissza Fernando.

- Bocs srácok, csak kibeszéltük egy kicsit a futamot. - nevetett Fer.

- Kicsit? - húzta fel a szemöldökét Iker nevetve.

- Rina, van egy kis meglepetésem. Most érkezett meg, kint vár a fedélzeten.

Olyan gyorsan pattantam fel amilyen gyorsan csak tudtam, majd szaladtam is fel a fedélzetre. Az ajtóban kicsit megtorpantam majd mosolyogva ugrottam az előttem levő ember nyakába.

- Cris! - nevettem hangosan. Rettentően régen láttam a portugál focistát ezért nagyon örültem,hogy itt van.

- Csá bebé. - nevetett ő is majd megpuszilta az arcom.

- Hiányoztál te sztár focista. - pusziltam meg én is.

- Te is Rina, nagyon. Ne haragudj,hogy nem tudtunk találkozni de a meccseim...

- Hé, nincs gond. Az a lényeg most itt vagy végre. - néztem mosolyogva a szemébe.

- Szeretlek bebé.

- Én is te lüke. - nevettem majd újra átkaroltam. Cristianot már egy jó ideje a legjobb barátomnak mondhatom, mindig meghallgatott és mindig meg tudtuk beszélni az olyan dolgokat amit másnak nem mertem elmondani. Kézen fogott majd úgy mentünk be a többiekhez, éreztem,hogy valakinek a tekintete lyukat éget a hátamba, ezért megfordultam és láttam,hogy a "szomszéd"  minket néz, elég rondán...ha mondhatom már lenézően... Biccentettem neki, erre ő hátat fordítva nem foglalkozva velem lement a fedélzetről.

*Me apresuro bebé. - Sietek baba.

*Pero en serio Fernando. - De komolyan Fernando.