2015. december 11., péntek

5. rész - Két világ közt

Sziasztok!
Itt a következő rész! :)
Remélem tetszeni fog minden kedves olvasómnak.
Rövid rész lett, de mostanában csak ennyicskét tudok majd írni!
Puszi, Kim.


Reggel gyereknevetésre ébredtem. Kinyújtózkodtam, elvégeztem a reggeli teendőimet majd felvéve a köntösömet kimentem a fedélzetre. Barátaimat nem láttam sehol így gondoltam alszanak még vagy elmentek reggelizni. Átnéztem a mellettünk ringatózó yachtra ahol megtaláltam a nevetés forrását. Két szőke kis srác játszott a fedélzeten és hangosan nevetgéltek. Ahogy néztem őket nekem is mosolyra húzódott a szám. Vissza mentem a yacht belsejébe és készítettem magamnak egy csésze kávét. Miután megittam egy lenge öltözetet felvéve, kiültem a fedélzetre. Egy kis idő elteltével meghallottam a már jól ismert rekedtes hangot. 
- Srácok! Gyertek be reggelizni.
- Ne már Kimi! Nem vagyunk éhesek. - válaszolták a srácok.
- Tudjátok,hogy a reggeli a legfontosabb étkezés.
- Jó de most inkább játszunk. 
- Igen. - válaszoltak.
- Jólvan srácok. Hogyha most nem jöttök be, délután nem viszlek ki titeket a tengerre. 
Láttam a srácokon,hogy ez kicsit elgondolkodtatta őket. Majd mikor rájöttek,hogy Kimi nem viccel, felpattantak és berohantak. Kimi elégedetten ment utánuk, de talán megérezhette,hogy figyelem mert vissza fordult és szemüvegen keresztül bámult rám. Biccentett majd ment is a srácok után. Újra felvette azt a közömbös arcát, mintha tegnap nem történt volna semmi...Mintha sose beszéltünk volna egymással. Ekkor eszembe jutott,hogy tegnap nálam hagyta a pulcsiját. A kabinomba belépve keresni kezdtem, de mikor nem találtam sehol feladni készültem, ekkor megszólalt egy hang a hátam mögött.
- Talán ezt keresed? - kérdezte Cristiano.
- Oh, hál isten. Már azt hittem,hogy tényleg eltűnt. - nyugodtam meg egy pillanatra.
- Kié ez a pulcsi? - kérdezte. - És ne mond,hogy valami barátnődé, mert nem vagyok hülye. Meg amúgy is pasi illata van.
- Egyáltalán nem akartam ilyesmit mondani. A szomszéd srácé. - böktem fejemmel a yacht felé.
- Na, talán ilyen jóba lettetek egy éjszaka alatt,hogy már a pulcsiját is oda adja? Milyen romantikus... - húzta el a száját flegmán.
- Mi van veled, Cris? 
- Semmi, csak állítólag tegnap rettentően fájt a hátad meg minden, de ezzel a pasassal tudtál találkozni.
- Éppen ő hozott át nekem egy kenőcsöt a leégésre képzeld el. De nem fogok neked magyarázkodni Ronaldo! - kaptam ki a kezéből a pulcsit majd elindultam az "Iceman" felé. Mikor felléptem a yachtra, éppen akkor lépett ki az ajtón Kimi.
- Hello. Mit keresel itt? - kérdezte szokásos stílusában.
- Nem tudom miért vagy ismét ilyen lekezelő velem, de nem is érdekel az indok. Csak vissza hoztam a pulcsidat, köszönöm szépen. - fordultam volna hátat miután a kezébe adtam a pulcsit, de a kezemet megfogva vissza fordított maga felé.
- Azért mert tegnap jó kedvembe találtál ne várj tőlem semmit. Ne gondold azt,hogy olyan vagyok mint Fernando! Az én hátamon nem fogsz felkapaszkodni! És van már elég kurvám köszönöm, erre se tartok igényt! - csak úgy köpte a szavakat. Elképedve néztem rá, de mire reagálni tudott volna már lekevertem neki egy hatalmas pofont. Könnyes szemekkel fordítottam neki hátat, majd vissza rohanva a yachtunkra a kabin ajtómat bevágva magam mögött, befeküdtem az ágyamba és álomba sírtam magam.


1 megjegyzés:

  1. Szia. Nem tudom,hogy esetleg írod-e még ezt a blogot. De nagyon tetszenek a történeteid, és már vagy harmadjára olvasom el, de még mindig várom a folytatást. Hátha egyszer lesz új rész.
    Én személy szerint örülnék neki, ha esetleg folytatnád őket.
    Puszi

    VálaszTörlés