4.rész - Red Bull Racing

Mikor oda értünk én gyorsan felmásztam és elfeküdtem, Stebastian is követte a példám. 
- Örülök,hogy eljöttél. Remélem te is örülsz.- mosolygott Seb.
- Én nem. - néztem rá komolyan. Sebastian csak felhúzta a szemöldökét majd felállt és oda állt elém.
- Ne! - utasítottam nevetve majd én is felálltam. Egyre közelebb jött majd belelökött a vízbe. Mikor előbukkantam a vízből rákiabáltam.
- Mondtam,hogy nem tudok úszni. - mondtam.
- Nem úgy tűnik. - mosolygott Seb.
- Na jó, hazudtam. - nevettem majd vissza akartam mászni. Sebastian nyújtotta a kezét én megragadtam majd berántottam a vízbe. Elkezdtem nevetni de ő lenyomott a víz alá.
- Bolond vagy. - nevettem mikor feljöttem a víz alól. 
- Én? Én biztos nem. - nevetett majd újra le akart nyomni a víz alá de én megragadtam a kezét. 
- Ne merészeld. - utasítottam. 
- Miért ne? - kérdezte.
- Mert ne, kérlek. - mondtam majd a kezemet a mellkasára tettem,hogy eltudjam tolni de nem akartam levenni róla a kezem. Fogalmam nincs,hogy mi ütött belém. Sebastian lenézett a kezemre majd megfogta őket és letette a testem mellé. Majd megsimogatta az arcom és a keze lecsúszott a derekamra. Közelebb húzott magához majd közeledett az ajkam felé. Az ajkamtól kicsit távolabb megállt és várta a reakciómat. Felnéztem rá majd belenéztem a nagy kék szemeibe. De utána már nem várt a reakciómmal beletúrt a hajamba és hosszan megcsókolt. Össze kulcsoltam a kezemet a nyakánál ő pedig egyből magabiztosabb lett. Sokkal vadabban csókolt. Közben a keze lecsúszott a combomra. Megkereste a víz alatt a kezem majd összekulcsolta az ujjainkat. Mikor elváltak ajkaink Sebastian újra elkezdte fürkészni az arcomat. Rádöntötte a homlokát a homlokomnak majd egy röpke csókot nyomott a számra.
- Vissza megyünk napozni? - néztem bele a szemébe.
- Menjünk. - mosolygott majd elindult,hogy vissza tudjunk mászni. De a kezemet nem engedte el. Vissza másztunk majd leültünk egymás mellé. Rátette a kezét a combomra majd a másik kezével felemelte a fejem,hogy a szemembe nézhessen.
- Mi a baj? - kérdezte. 
- Nincsen semmi. - válaszoltam.
- Tudom,hogy van valami. Mond el. - makacskodott.
- Sebastian ez így nem jó. - mondtam majd belenéztem a szemébe.
- Fejtsd ki bővebben, kérlek. - mondta.
- Te és a testvérem. A húgod és én. - mondtam majd lehajtottam a fejem.
- Engem nem érdekel a húgom. Veled szeretnék lenni. - mondta mosolyogva. 
- Ha ez ilyen egyszerű is lenne. - feküdtem hátra. 
- Hozzá teszem a bátyád sem érdekel. - mondta majd lefeküdt mellém, az ujjainkat pedig újra összekulcsolta. 
- Engem nagyon is érdekel a bátyám. - fordultam felé.
- Miért? - kérdezte.
- Mert ha ezt megtudja akárki is akkora...de akkora botrány lesz belőle. - mondtam de akkor Sebastian is felém fordult. 
- Akkor titokban tartjuk. -nevetett. 
- Bolond vagy. -nevettem majd játékosan megütöttem a vállát. 
- Áu, ez fájt. - húzta el a száját Sebastian majd felült. Én is felültem majd megpusziltam a vállát. 
- Nem akartalak nagyon megütni. - mondtam majd belenéztem a szemébe.
- Tudod a szám is nagyon fáj. - húzta mosolyra a száját. 
- Ha fájna nem mosolyognál. - húztam az agyát. Lekonyította a száját, de én csak nevettem rajta. Rám nézett majd nagyra nyitotta a szemét mint egy kisfiú.
- Ne csináld ezt. - nevettem. 
- Mit ne csináljak? - kérdezte. 
- Ezt amit most csinálsz. - nevettem. 
- Én ugyan nem csinálok semmit. - tette fel a kezeit mintha megadná magát. De akkor ő is elkezdett nevetni. 
- Gyere ide. - mondtam majd megfogtam a tarkóját és hosszan megcsókoltam. 
- Látod már nem is fáj. -nevetett mikor elváltak az ajkaink. 
- Nem mennénk ki a vízből? Kicsit hideg van már. - néztem a nagy szemeibe.
- De. Mennyünk. Kivigyelek? - kérdezte.
- Ez nem is kérdés. - nevettem. Felvett a karjaiba majd úgy vitt ki a partra. Leültünk a napozóinkhoz és kint is elkezdtünk napozni. Negyed óra múlva valaki elkezdte simogatni a hasamat. 
- Búvárkodunk? - kérdezte Seb.
- Hogy akarsz te búvárkodni? - nevettem.
- Beszereztem néhány kellő dolgot. - mosolygott.
- Hát akkor mire várunk? - nevettem. Felpattantam a napozóágyból és elindultunk a víz felé. Közben Seb oda adott egy búvár szemüveget. Felvettem aztán elkezdtem nevetni magamon de Seb is követett a nevetésben. Bementünk a vízbe és elkezdtünk "búvárkodni". Inkább hülyéskedésnek neveztem. Seb felhozott a víz alól valami kő félét. Amin szintén elkezdtünk nevetni. Jól éreztük magunkat. Mikor kimentünk a vízből Seb rám terített egy puha törölközőt. 
- Köszönöm. - mosolyogtam. 
- Nincs mit. - mosolygott majd megtörölte az arcomat. 
- Hé, nem vagyok óvodás. Megtudom törölni az arcom. - nevettem.
- De óvodás vagy. Az én óvodásom. - mosolygott.
- Te pedig az enyém. - mosolyogtam. Seb oda sétált elém majd szorosan magához ölelt. 
- Ugye tudod,hogy holnap versenyed lesz? - mosolyogtam.
- Tudom. - súgta a fülembe majd megpuszilt.
- Nem gondoltam volna,hogy tudsz ilyen is lenni. -mosolyogtam. 
- Sose ítélj előre. - mosolygott.
- Én úgy ismertelek meg,hogy egy öntelt,nagyképű pöcs vagy. -nevettem.
- És most már nem az a véleményed rólam? -kérdezte.
- De még mindig az. -nevettem. 
- Komolyan? -kérdezte majd elhúzódott annyira,hogy beletudjon nézni a szemembe. 
- Nem. -nevettem. 
- Akkor megnyugodtam. - mosolygott majd oda húzott magához,hogy megcsókoljon. 
- Menjünk haza. Pihenned kell. Én meg elfáradtam. - mondtam.
- Menjünk. -mosolygott. Össze pakoltunk, felvettük a ruhákat majd elindultunk a kocsihoz. Beültünk és indultunk is haza. Mikor Seb megállt a ház előtt észre vettem,hogy égnek a villanyok.
- Mark még nem alszik? - kérdezte Seb.
- Ezek szerint nem. - forgattam meg a szemem. 
- Mi a baj? - kérdezte majd megfogta a kezem.
- Semmi. Tényleg semmi. - mosolyogtam.
- Akkor jó. - mosolygott. Seb gyorsan megcsókolt majd nyitottam is a kocsi ajtaját. 
- Hát akkor holnap találkozunk. - mosolyogtam majd bemásztam a kocsiba még egy röpke csókért. 
- Holnap. - mosolygott Seb majd megvárta még bemegyek a házba, és elhajtott. Mikor bementem a konyhába észre vettem,hogy Mark nincs egyedül. 
- Khm. - köszörültem meg a torkom.
- Jézusom, Kim. Nem hallottuk,hogy jössz. - mondta Mark. 
- Ne zavartassátok magatokat. - mondtam majd elindultam a szobám felé.
- Kim... Ne haragudj. - mondta Mark.
- Ugyan miért haragudnék? Ezt már megbeszéltük nem? - kaptam fel a vizet.
- Tudom,hogy most ideges vagy....de kérlek. Ne haragudj. - mondta Mark. 
- Ajh, Mark. Nem haragszom. - forgattam meg a szemem majd bementem a szobámba. Gyorsan elmentem letusolni és már be is bújtam az ágyba. Nem kellett sok el is aludtam. 

TUDOM,HOGY MOST KEVESET ÍRTAM, DE BEPÓTOLOM :) Puszi, Kim:*